FEHÉRKÖPENYESEK

Kedves Egészségügyi Dolgozók, Orvosok!

Szakrális vezetőként nem tehetjük meg, hogy legalább egy alkalommal ne szólítsuk meg Önöket ebben a világtörténelmileg kiemelkedő, bár cseppet sem felemelő helyzetben.

Azért nevezzük világtörténelminek, mert a történelem során még sohasem zajlott ilyen tömeges méretű és összehangolt támadás az emberek ellen.

Voltak az életnek sötét fejezetei, voltak valódi nagy járványok és tömegeket pusztító betegségek. Azonban ezek közös jellemzője a természetes megjelenés és lefolyás volt. Jóllehet, az egészségügy jóval fejletlenebb volt, mint napjainkban, mégis a himlőjárványokat, pestist, leprát és hasonlókat a lakosság nagyobb része túlélte.

Aztán voltak az ellenség elpusztítására irányuló háborús törekvések, ahol az ellenség megsemmisítése volt a cél, és népeket, népcsoportokat, milliókat öltek meg, küldtek haláltáborokba. A katonák parancsra öldököltek, és halomra gyilkolták az ellenséget. Nem tudták mi a bűnük, nem tudták miért teszik, de tették, mert az volt a parancs, mert katonák és az a dolguk, hogy gyilkoljanak.

Aztán egyszer csak minden háborúnak vége lett és a legutóbbi nagy háborút követte a Hágai bíróság tényfeltárása, amely végsőfokon lényegtelen, hiszen a tönkretett életeken, csonka családokon és jobb létre szenderültek millióin már mit sem segített. 

Egy utólagos kivizsgálás és a felelősök felkutatása már csak után-lövés, már csak a bosszú része. Egy olyan végtelen és soha nem múló bosszúé, amely évtizedek múltán is újabb, még nagyobb bosszúra és mondhatni az ellenség teljes és tökéletes megsemmisítésére törekszik. Amikor már nem egy nép, hanem már maga a fehér ember a célpont, mert amit a fehér ember képvisel egyrészről nagyszerű, másrészről veszélyes.

Amikor a bosszú, a hatalomszomj és a vallási fanatizmus egymásra lel, a nagy találkozásból laboratóriumok sötét zugaiban és a társadalom pszichológusok vegykonyháiban halálos vitriolos koktél keveredik. S mivel nem raktárra gyártották, így a segítőszándék csillogó sztaniolpapírjába tekerve az emberek gyanútlanságát kihasználva, a fehér köpenyesek ingyen felszolgálják.  Stílusosan, mint Süsü a sárkány, aki sárkány ellen sárkányfüvet használ, most éppen a fehér ember ellen kell a fehér köpenyt alkalmazni.

A fehér köpenyesek pedig gyanútlanok. Vagy mégsem? Lehet, hogy mégis gyanakodnak? Sok évet tanultak, sok tapasztalatot összegyűjtöttek és most, hogy a vitriololdat gőze megcsapta őket, mindent elfelejtettek? Vagy csak a fizetésük lett kecsegtetőbb? Vagy éppen kiléptek a polgári státuszból és holnap utántól már a hivatásos katonai állomány tagjai és nekik is parancsra kell ölni?

Sok a kérdés. Például az is, hogy mennyit ér az élet? Élhet-e egy gyógyításra és segítésre felesküdött ember úgy, hogy tudja, hogy már nem azt teszi, amire felesküdött? Mennyi a becsület és az emberség ára? A havi fizetés, a megélhetés? Lemegy-e a falat a torkán annak, aki jobb meggyőződése ellenére olyasmiket tesz, amiről tudja, hogy irtózatos bűn? Nem tart-e attól, hogy lesz elszámolás, akár itt a földön és azon túl is?

Meddig lehet tűrni és hallgatni? Van-e még a fehér köpenyesekben morális gát? Van-e okuk az embereknek, hogy bízzanak bennük? 

S akik a parancsokat osztják vajon nem tartanak a bosszútól? Mert a bosszú bosszút szül…és ma már az egész világ bosszúra szomjas. No és ki lesz gyorsabb? A vitriolos fehérköpenyesek, vagy a lánctalpasok? No és mi van akkor, hogyha egyik sem, hanem az Istenadta nép? Mi van, ha kisiklik a nagy Terv és nem nagy Aratás, hanem nagy ráfaragás lesz?

Tudjuk, hogy a média hangos és a politika is fennhangon ajánlgatja a vitriolos poharakat. Az emberek pedig valamilyen „érthetetlen” oknál fogva ódzkodnak, fanyalognak, mert még nem félnek eléggé. Így még tovább és tovább kell hergelni őket, hogy már fel se tudják mérni, hogy a média ijesztgetéseitől félnek-e jobban vagy a vitriolos poharaktól. Mert már mindenhonnan a halál leselkedik rájuk…. Betegség, halál, veszély és félelem csorog a csapból is. A gyenge idegzetűek futnak a vitriolos pohárért, az erősek viszont a vasvillákért és a fehér köpenyek előfordulhat, hogy már nem lesznek fehérek.

Komolyan gondolhatja bárki is, hogy egy ilyen világszintű bűnszövetkezés zökkenőmentesen végig csinálható? Önök közül van még, aki hisz ebben? Mi tudjuk, hogy nem.

Tudjuk, látjuk és előre szóltunk, hogy még és még csavarni fognak a srófon, jönnek a következő hullámok és az újabb félnivalók, mert nincs is más lehetősége a vitriolos társaságnak. Már olyan mérvű a rettegésük, hogy nagy igyekezetükben képtelenek lesznek mederben tartani az eseményeket. S jön egy pillanat. Egy csendes, nem látványos, szürke pillanat és az egész kártyavár összedől.

Az azt követő pillanat nem Hága lesz, hanem a máglyák és vasvillák igazságszolgáltatása.

Kedves fehérköpenyesek! Nem kellene még most megállni? Holnapután, ha aláírják az új szerződéseket, akkor már nem lesznek polgári jogaik. Onnantól Önök hivatásos állomány tagjai lesznek és talán még polgári bíróság elé se mehetnek panasszal. Sőt, már nem is kell az injekciós tű se, akár fegyvert is adhatnak a kezükbe….

Mi történik 3 nap múlva? Sokak szerződését nem hosszabbítják meg? Nem baj! 5 nap múlva nem lesz elég munkaerő, nem lesz elég ápoló, nővér, 10 nap múlva az orvosok is felmondanak és 30 napon belül összeomlik a rendszer. Az ország pulzusa megemelkedik és a kormány azonnali döntéssel megemelt fizetéssel polgári állományba veszi vissza Önöket, mert ha nincs elég ember, aki felszolgálja a vitriolos poharakat, akkor hiába retteg a média, nem lesz megfelelő a statisztika.

A kérdés egy ponton túl már nem is az Önök megélhetéséről, hanem puszta létéről fog szólni. Amikor a máglyákra összehordják az emberek a fát, akkor vajon mennyit ér a havi bér?

Tudjuk, hogy ezek kemény szavak, de most még volna kiszállási lehetőségük az orvosoknak, nővéreknek, hatósági embereknek, a kormány tagjainak, … és a többieknek. Mi szóltunk és mindig szólunk előre, de azt is jól tudjuk, hogy mindhiába.

Akik a Nagy Aratásra vágynak nem fognak leállni, mert számukra a megállás ugyanolyan veszélyes, mint folytatás. Így aztán túltolják abban a reményben, hogy sikerülhet.

Pedig nem fog sikerülni! Nagyon nem. Sőt! Mindenki, akinek van miért aggódni, nyugodtan elkezdheti vágni a centit. A nagy aratás helyett a nagy ráfaragás már el is kezdődött. Még nem látszik, de már itt van.

Manapság ilyen rejtőzködő és lappangó jellegű a háború. Nem látszik az ellenség, de a hatása már jelen van.

Kedves fehérköpenyesek! Mennyit vállalnak még magukra mások bűneiből?                                                                     Mi kell ahhoz, hogy felálljanak és ember módjára kimondják, én nem erre szerződtem?

Mint mondottuk, mi mindig szólunk előre. Nem hivatkozhat senki arra, hogy nem tudhattam… de igen, Ön tudhatta és tudja is, hogy mit csinál! Ön nem gyanútlan, hanem megalkuvó, gyáva, korrupt és gyilkos! Mert tudnia kell, hogy nem az a bűnös, aki a vitriolt keverte, hanem az, aki felszolgálta.

S aki nem tudja, hogy a vitriol nem vitamin, az pedig jobb, ha elmegy kőműves segédmunkásnak, mert fehérköpenyesként ön és közveszélyes!

Kedves fehérköpenyesek nem kell nekünk hinni. Mások sem szoktak. Viszont ezek a mások ráfaragtak. Miért pont Önök hinnének nekünk, és miért pont Önök ne faragnának rá?

Áldás az igaz úton járókra!