KONCEPCIÓK

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS OKTATÁSI PROGRAMJAINK:

A Szakrális Magyarország egészségügyi ellátó rendszerének rövidített alapkoncepciója

A Magyar Nemzet Szabadság Alkotmányának  (https://sacraveritas.com/2021/05/10/a-magyar-nemzet-szabadsag-alkotmanya/ az egészségügyre vonatkozó fejezetében lefektetett alapvetéseknek megfelelően, az egészségügyi ellátó rendszert úgy kell átszervezni, hogy a jelenlegi betegségközpontú szemléletet, gyógyszeres és invazív -romboló terápiákat felváltsa az egészség megőrzésre való törekvés, az egészséges életmódra való áttérés előtérbe helyezése.

1. A hippokratészi eskünek megfelelő „Ne árts” alapelv érvényesítése az egészségügyi ellátás minden területén.
2. Az egészségügyi ellátó rendszer minden szintjén a gyógyulás és az egészségmegőrzés sikeressége a finanszírozás alapja. Meghatározott alapellátás minden állampolgárnak jár. Ez a háziorvosi praxis alapfinanszírozása. Ezen felül további kifizetés a praxis számára csak egészségnevelő, egészségmegőrző tevékenységekre történhet.
3. A szakorvosi kollégiumok munkájában, gyógyszerrendelési előírások, kialakításában csak független szakértők vehetnek részt. A gyógyszergyártók nem befolyásolhatják a szakmai kollégiumok munkáját.
4. Az egészségügyi alapellátás keretein belül, a meghatározott, legszükségesebb gyógyszereket minden állampolgár megkaphatja, amennyiben igény tart rá.
5. Az alapellátásban, a háziorvosok hatáskörének kiterjesztése, diagnosztikai felszereltségének bővítése. Alternatív gyógyászati ágakat is tömörítő, helyi kb. 60 km-es körzetekbe, praxis közösségek létrehozása. Ezen gyógymódokat bevonva társadalombiztosítási rendszerbe, választható ellátás legyen a gyógyulni vágyó emberek számára.
6. A holisztikus szemléletű gyógyító rendszerek és elsősorban a magyar népi gyógyászat elérhetővé tétele a betegellátásban minden állampolgár számára.
7. Tilos mindennemű beavatkozás elvégzése az állampolgár beleegyezése nélkül.
8. Az oltási károsodást szenvedett embereknek rehabilitációs program kidolgozása és felajánlása.
9. Minden kórházban gondoskodnak a végstádiumban lévő betegek, méltó kíséréséről, a hozzátartozók értesítéséről, jelentlétük lehetővé tételéről. (Az egészségügyi képzésben a halál folyamatáról, a holttesttel való bánásmódról, a test-lélek-szellem kapcsolatáról is tanulnak a hallgatók.)
10. A háborítatlan, az anya által választott szülési körülmények minden állampolgár számára rendelkezésre állnak. A szülés minden esetben a teljes embert szemlélő (holisztikus) folyamatok tiszteletben tartásával történik.
11. Elősegítendő a családok összetartását, az idősek, betegek családi környezetben való megtartását, hozzátartozó ápolásához a társadalombiztosítás reális támogatást, anyagi hozzájárulást biztosít.
12. Gyógyvizeink, gyógyfürdőink adta lehetőségek széles körű bevonása az egészségmegőrzésbe. Legyen lehetősége minden állampolgárnak évente minimum kétszer a társadalombiztosítás által, rekreációs programban részt venni.

A Szakrális Magyarország oktatási rendszerének rövidített alapkoncepciója

Egy jól működő oktatási rendszer a jövő nemzedékének nevelésével, a felhalmozott tudás-tapasztalat-bölcsesség továbbörökítésével fontos és meghatározó pillére a nemzeti fölemelkedésnek, szabadságnak, a nép jólétének, boldogságának.
A Szakrális Magyarország oktatási csoportja a Magyar Nemzet Szabadság Alkotmányában (https://sacraveritas.com/2021/05/10/a-magyar-nemzet-szabadsag-alkotmanya) lefektetett oktatásra vonatkozó alapelveknek megfelelően a hazai köznevelés átalakítására, szemléletbeli
megújítására a következő stratégiai irányelveket fogalmazta meg:
1. A köznevelés célja olyan boldogságra képes emberek nevelése, akik a természet törvényeit elfogadják, annak működéséhez igazítva élik életüket. Képességeik és legjobb tudásuk révén hozzájárulnak önmaguk, családjuk, közösségeik és nemzetük szabad, békés, harmonikus, fenntartható fejlődéséhez.
2. Minden oktatást-nevelést irányító alapdokumentumnak (Óvodai nevelés országos alapprogramja, NAT, stb. ) minden szinten tükröznie kell a Szakrális Magyarország Alkotmányának céljait és szellemiségét, megőrizve belőlük a magyar pedagógiai hagyományok értékeit, melyek illeszkednek a SZMO eszmeiségéhez. Ezek a dokumentumok határozzák meg a nevelési-oktatási alapelveket, tartalmakat, módszereket, követelményrendszereket. A magyar ősi tudásra épülnek, erősítik a természethez, bolygóhoz,
hazához, nemzethez, családhoz, anyanyelvhez való kötődést.
3. Az egységes oktatásirányító dokumentumok a keretet és az irányelveket biztosítják, iránymutatásul szolgálnak a köznevelési intézmények számára. Az intézmények nagyobb önállósága viszont nem vezethet indokolatlan szegregációhoz, illetve a mindenki számára központilag meghatározott követelményrendszertől való eltéréshez.
4. A gyermekek, tanulók testi-lelki-szellemi egyensúlyban való fejlődése érdekében a következő irányelveket kell figyelembe venni:
– Egyenlő mértékben szükséges fejleszteni az értelmi, érzelmi, gyakorlati és a spirituális intelligenciát, az elméleti és a gyakorlati, tapasztalati ismeretszerzés egyensúlyban történjen, ezek módszereit széles körben ismertté kell tenni, illetve további kidolgozása javasolt
– A munka felértékelésének, szeretetének kialakítását, az éltre való nevelést, az együttműködést minden szinten és életkorban erősíteni, motiválni és alakítani kell.
– 12 éves korig a képesség- és készségfejlesztés álljon a középpontban, a magasabb évfolyamoktól kezdve a kutatás, a kísérletezés, felfedezés, a problémafelvetés és megoldás, a vita-érvelés módszerével szerezzenek speciális ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat, ismerjenek meg egy-egy témát, szakterületet, szakmacsoportot.
– Minden szinten, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, elsődleges helyen kell állnia a gondolkodás, a problémamegoldó készség, a kreativitás és az együttműködő készség fejlesztésének.
– A tanulási motiváció felkeltése és fenntartása, az örömmel való tanulás gyakorlata valósuljon meg. Ennek módszereit ismertté kell tenni (pl. Tanulás Könnyítő Program, pozitív nevelés módszerei, élménypedagógia, stb.) és/vagy ki kell fejleszteni.
– A tanulócsoportok kialakítása elsősorban képesség-tudásszint és érdeklődés alapján történik, ugyanakkor szükség esetén biztosítani kell a homogén csoportok létrehozásának lehetőségét is. 12 éves kortól lehetőség van a nemek szerinti csoportbontásra is. A tanulási-tanítási folyamatban alapkövetelmény a differenciálás elve, mely a tehetségkibontakoztatás mellett a lemaradóknak is lehetőséget biztosít a saját fejlődési ütemű tanulásra.
– Az inkluzív, erősségközpontú nevelési szemlélet mellett törekedni kell az önszabályozó, biztonságos, elfogadó közösségek megteremtésére, melyben mindenkit a saját legjobb teljesítménye, érdeme szerint értékelnek.
– Az SNI (sajátos nevelési igényű) és BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) gyermekek fejlesztése, beillesztése fontos feladat, amit úgy kell megszervezni, hogy a csoport haladását ne gátolja, a közösséget ne bomlassza. A fogyatékkal élők speciális nevelése-oktatása a megfelelő szegregált intézményekben indokolt. A többségi intézményben tanuló gyerekekkel való kapcsolatot meg kell szervezni, melynek vannak kiváló hagyományai pedagógiai gyakorlatainkban.
– A tanulási folyamat részeként értelmezett értékelés (pozitív formatív) mellett egységes kimeneti követelményrendszert kell meghatározni az egyes szakaszok végén. (4.8.12. évfolyam és a felsőfokú tanulmányok)
– A tanulási-tanítási-nevelési folyamat, az iskolai élet szervezése az adott intézmény, az adott gyermek/tanulócsoport lehetőségeihez, igényeihez igazodjon. Következésképpen nincs központilag meghatározott tantárgyi rendszer. Javasolt viszont az epochális vagy az integrált szemléletű tananyagátadás.
– Átgondolt tananyagszerkesztést (jelentős csökkentés és minőségi változtatás szükséges), és ehhez kapcsolódó tankönyv-taneszközfejlesztést javaslunk. Fontos a digitális és hagyományos tananyagok egyensúlya.
– A komplex művészeti és sport nevelés a mindennapokba ágyazottan különös figyelemmel jelenjen meg a természettudományos és humán ismeretek mellett. Ezen tevékenységek megvalósítása a helyi adottságokhoz igazodik.
5. A művészeti nevelés-oktatásban kiemelt szerepet kap a szépség, a harmónia és az egészség kapcsolatának hangsúlyozása, megismertetése.
6. A szakképzés minőségének, rangjának emelése, újragondolása, átszervezése és stabilitása megoldandó feladat.
7. A felsőoktatás felvételi rendjében meg kell jelennie az intellektuális képességek mellett az emberi minőségnek, egy magasfokú erkölcsi-etikai követelménynek.
8. Egy jól működő nevelési-oktatási rendszerhez testi-lelki-szellemi egészségben élő tudatos, szakmailag felkészült, társadalmilag elismert pedagógusokra van szükség, akik azonosulni tudnak a fenti eszmeiséggel, és képesek jó módszerekkel, eszközökkel, korszerű tanulási
környezet megteremtésével, szeretettel átadni a békés, harmonikus, és rendezett élethez szükséges tudásokat. Ennek megvalósulása érdekében új alapokra kell helyezni a pedagógusképzést és a pedagógus ellenőrzési és minősítés rendszert mind tartalmában, mind módszereiben.
Rövid távon megoldandó feladatok:
– bázis intézmények alapítása, működtetése a SZMO szellemiségét elfogadó pedagógusokkal
– hasonló szellemiségű és gyakorlatú intézmények felkutatása, az együttműködés lehetőségeinek megteremtése   tananyag- és taneszköz fejlesztés.
– módszertani fejlesztés és képzés
– a jelenlegi pedagógusminősítési rendszer megszüntetése, helyette a hozzáadott pedagógiai
érték mentén történő minőségi bérdifferenciálást javasoljuk, amíg meg nem születik egy
valóban ösztönző és igazságos ellenőrző és minősítő rendszer
– a pedagógusok bérrendezése