Atilla mondásai – a „lélekfények”*
* Atilla lélekfényeknek nevezte élete és uralkodása legfontosabb tapasztalatait és meglátásait.
Istenhit, Üstengri, az Ég Ura összhang törvényei
Egy égbolt és egy Isten van, Üstengri, az Ég Ura.
Minden nép számára ugyanaz az egy Isten, csak másképpen nevezik és más szertartásokkal lépnek vele kapcsolatba.
Életem nagy tanulsága, hogy megtapasztalhattam, hogy az erős istenhit, a hűség és az elkötelezettség az ősök tanítása mellett sikerre és győzelemre vezet.
Az istenhit az ember szellemi és lelki összhangjának a meghatározó feltétele. Istenhit nélkül az ember vakon, fegyvertelenül és sánta lovon indul a háborúba.
Üstengri nem találomra adja áldását, az áldás jutalom, azok kapják, akik érdemesek rá.
Aki a jótettek útját járja, rajta van Üstengri áldása.
Az önzetlen segítőkészséget Üstengri megjutalmazza.
Csak az az uralkodó érdemli ki Üstengri áldását, akinek a tetteit a teremtés összhangjának a tisztelete vezeti.
Üstengri törvénye, hogy minden, ami él, elpusztul, legyen az ember, állat, növény, hegy, tenger, nap, hold, csillag vagy birodalom, de minden, ami elpusztul, idővel újjászületik és újra él.
Üstengri törvénye szintén, hogy a jótett, a jó szándék, áldásként, szerencseként visszaszáll az emberre, a rossztett, a rossz szándék pedig szerencsétlenségként és sikertelenségként.
Üstengri minden népnek meghatározza a küldetését. A hun küldetés az összhang megteremtése kelet és nyugat, a lélek és szellem, az ember és a természet között.
A súlyos sebesültek közül mindig az erős hitűek maradnak életben.
Nincs lehetetlen a hun uralkodó számára, ha rajta van Üstengri áldása.
A hun harcos soha nincs egyedül, vele van Üstengri, számíthat társaira és a mindenre odafigyelő tengrikút uralkodójára.
A földi élet feladata a lelki megnemesedés és felkészülés az égi életre.
A borban Üstengri üzenete van életről, halálról és újjászületésről.
A jó szó megerősíti, a rossz szó meggyengíti, a káromkodás összetöri a lelket.
Aki Isten nevével káromkodik, attól elfordul az Ég Ura.
Az összhang megvalósítása Üstengri egyik legfontosabb élettörvénye, az összhang a jó, az összhang hiánya a rossz.
Az egészség a lélek, a szellem és a test összhangja, a betegség az összhang megbomlása.
A virágok, fák, állatok, folyók, hegyek beszélnek. Sokat lehet tőlük tanulni. Üstengri üzenetét közvetítik.
Az áldozati üst a hun lélek temploma, amely az áldozati étellel az imáinkat és kéréseinket közvetíti.
Az üstben, a tűz és a víz összhangjával a kenyértészta megnemesedik, főtt tésztává és áldozati étellé válik.
Az eső Üstengri életvize. Esővízzel készítsd az áldozati ételt!
A füst az üst ég felé szálló imájának emlékezete.
A lelki és testi betegségre a legjobb gyógyszer az istenhit.
Ha nehéz a lelked, könnyítsd meg jótettel, imával!
Aki a szüleivel rosszul bánik, az nem érdemli meg Üstengri áldását.
Az igazadért szállj harcba rendületlenül! Üstengri tudja, hogy igazad van és melléd áll.
Üstengri az embernek szabad akaratot biztosított és rátette egy életútra. Ezen az úton mindenki a szabad akarata szerint közlekedhet. Mehet gyorsabban, lassabban, lóra ülhet, átvághat kanyarokat, énekelhet, táncolhat, sátrat verhet, és úgy határozhat, hogy nem megy tovább. Útjának döntéseit, sikereit, kudarcait a szabad akaratával dönti el.
Aki megtagadja őseit, szerencsétlenné válik, Üstengri elfordul tőle.
A legnagyobb hun ünnepen, a sólymok ünnepén, Karacsongkor, Üstengri üzeneteket küld, hogy a legsötétebb éjszakák után, újjászületik a fény, a nappali világosság növekedni kezd.
A nappal, az éjszaka és a hajnal, Üstengri „élet-halál-újjászületés” összhang törvényének a mindennapos megnyilvánulása.
A mondák Világfája a világmindenség rendezőelvét tükrözi. Ami fent van, az lent van és ami lent van, az fent van, vagyis minden egy, mindent az Ősegység foglal magába.
Az ősegység maga Üstengri, az Ég Ura.
Az égszínkék hun zászlóban, a nap és a hold Üstengri összhang törvényét, a kiterjesztett szárnyú sólyom pedig a hun lélekerőt jelképezi.
A gyermekekért való családi áldozatvállalás Üstengri lényeges élettörvénye.
Életfilozófia, élettapasztalatok: az út, az összhang és a hun lélek
Cél nélkül nincs út, út nélkül nincs cél.
A földi élet célja, a megvilágosodott égi élet.
Az igazán nagy győzelmet mindig a lélek útján éri el az ember.
A lélek útja az önismeret területén át vezet.
Hit nélkül az út a sikertelenségbe visz.
Aki mer, az nyer, de csak abban az esetben, ha ismeri önmagát.
Az önző ember az öntetszelgésével ássa meg a sírját.
A könnyen sértődő öntetszelgő ember, könnyen gonosszá válik.
Aki a hegytetőn ül és nem érti meg a magasság üzenetét, annak a lelkében továbbra is a hegy alatti mocsár sártengere uralkodik.
A belső elégedetlenség, a lelki zűrzavar tágra nyitott kapuja.
Az irigység a rosszindulat útjára vezető lelki sántaság.
A hazugság, a hamis vádaskodás, a rosszindulatú rágalmazás pusztítja a nemzetet összefogó lelki szálakat, ezért mindenkor kíméletlen büntetést érdemel.
Az ősök, a szülők és a haza elárulása a legnagyobb bűntett. Bocsáss meg inkább a gyilkosnak, mint a hazaárulónak! A hazaáruló egy undorító kártékony féreg.
Az ősök megtagadása a hazaárulásra nyíló kapu.
Elpusztul a fa, ha szétvágják a gyökereit.
A hun lélek gyökereit az ősök tanítása táplálja.
A hun lélek olyan, mint a sólyom, magasan száll, büszke és céltudatos.
A legnagyobb erő a hit által biztosított lélekerő.
A bátorság a lélekerő, a gyávaság a lélekgyengeség jele.
Az igazság megerősíti, a hazugság meggyengíti a lelket.
A nagy barátság egy közösen átélt érzelemvilág, amelyben bizonyos gondolatok és cselekedetek, Üstengrin kívül, csak két barátra tartoznak.
A megbocsátás képessége, az erőslelkűek ismertető jele.
Az élet választás. Minden pillanatát a választásod következményei befolyásolják.
Vigyázz a választásaidra, az életed minőségét döntik el!
Minden embernek különleges megkülönböztető testi és lelki jegye van. A testi jegyét ismeri, a lelki jegyét azonban nem. A lelki jegyet csak hosszú összpontosított elmélyülés után ismerheti meg. A lelki jegy ismerete, a magas szintű szellemi alkotókészség és a nehézségeket sikeresen áthidaló lelki összhang megteremtésének az alapvető feltétele.
Az összpontosított elmélyülés a belső kék csend világába vezet, ahol az ember rátalál a lelki jegyére.
A változás az élet alapvető törvénye. A fák, a növények állandóan változnak, alkalmazkodnak az évszakokhoz, de a gyökereikkel mélyen a földbe kapaszkodva, megtartják jellegzetességüket és nem változtatják meg fajtájuk természetét. A szilfa mindig szilfa marad. Az ember is a változás törvényei szerint él. Rohannak az évek és változnak a körülmények körülötte. Alkalmazkodnia kell a változásokhoz, de a lelkében nem szabad változnia, kapaszkodnia kell az ősi hagyományok lélekerősítő gyökereibe.
Az állatok érzékenyek a szeretetre. A szeretetre érzéketlen ember messze elmarad tőlük.
Ne a nappalt, hanem az éjszakát világítsd meg a lámpásoddal!
A hun hagyomány követése megerősíti, az idegen szokások utánzása meggyengíti a hun lelket.
Újholdkor hozd a fontos döntéseket! A növekvő hold megerősíti a szellemet és a lelket.
Sólyommal, sassal, lóval, farkassal, szarvassal való álom, növekedő lelki erő és szerencsés időszak kezdetének a jele.
Aki többször azt álmodja, hogy képes repülni, abban idővel kialakulhat a belső látás és a révülés képessége.
A vízben csodálatos életmisztérium tükröződik.
A jó szóra, a jóindulatra a víznek lélekerősítő hatása van, a szitokra a rosszindulatra a víz megzavarodik és lélekgyengítő a hatása.
Ne szennyezd a vizet, élet van benne, ha beszennyezed, megrontod, megölöd és gyilkossá válsz.
A vízhez hasonlóan, a tűzben is benne van az élet misztériuma. A tűz ugyanúgy lehet a tűzvész, a pusztulás és a halál, mint a fény, az élet, az újjászületés és az arany kiolvasztásának az eszköze.
Az arany a tűz misztériumának a szülötte.
Ha leégett a házad, de siránkozz, ne panaszkodj, hanem építs egy szebbet!
Becsüld meg a lovad! A lelked része. Ló nélkül nincs hun.
Bárhol is tartózkodsz, értsd meg a hely szellemét és lépj szövetségre vele!
Nem a haláltól kell félni, hanem a félre siklott élettől.
Aki másnak rosszat kíván, magának is rosszat kíván.
A hun regősének, a zene, a tánc, a művészet szín és képvilága, a hun lélek ünnepének a megnyilvánulása.
Az ember gyorsan megtanul beszélni, de nagyon lassan tanul meg hallgatni.
A sikertelen teljesítmény a leggyakrabban rosszul végrehajtott gyakorlatok következménye.
Különböztesd meg mindig a jobbító szándékú ellenérvet, a vesztedre törő ellenséges szándékot; az előbbivel szállj vitába és tárgyalj, az utóbbit utasítsd vissza!
Levegő nélkül nincs élet, szabadság nélkül nincs hun élet.
Az igazi barátságban az ember hű marad a barátjához, akkor is, ha az gyengeséget és megingást mutat.
Csak a meggondolt cselekedet és a vasakarat vezet sikerre.
Ne kérkedj, ne dicsekedj! A kérkedés és a dicsekvés a lelki bizonytalanság jele. A magabiztos lélek mindig szerény.
Becsület nélkül nincs hűség, hűség nélkül nincs becsület.
A hun étel olyan, mint a hun regősének, a hun lélek tükröződik benne.
A hun anya a család életadó, melegítő napja.
A jó feleség a férfi lelki egyensúlyának meghatározó része.
Égő fáklyával ne keresd a nyílvesszőt a szénaboglyában!
Minden rosszban van valami jó, javítsd ki a rosszat és a jóra összpontosíts!
Megerősít, ha szembe úszol az árral.
Aki nem viseli el a sorscsapásokat, nem erősödik meg soha.
Ép lélekben, ép test. A lelki egészség a testi egészség elengedhetetlen feltétele.
Aki csak rossz híreket hall, lelkileg sérülékennyé válik és meggyengül.
A rossz hírre a legjobb gyógyszer a jó hír.
A sikeres élet titka, a fontossági sorrend betartása. A fontos dolgokra összpontosíts, a kevésbé fontosakkal ne foglalkozz sokat!
A legtöbb ember azzal rontja el az életét, hogy a kevésbé fontos dolgokra pazarolja az idejét.
Egy uralkodó számára a népe érdeke határozza meg a fontossági sorrendet.
A hangyaszinten gondolkodó ember nem a fától, hanem a fűszáltól nem látja az erdőt.
A lélek frissessége csökkenti a test fáradtságát.
A rosszindulatú ember a rosszindulatába hal bele.
Aki elveszti a hitét, kinyitja az életnehézségek kapuját.
Aki gyenge hittel, félve indul a harcba, korhadt faággal kénytelen vívni az acélkard ellen.
A belső elégedetlenség lelki zűrzavarhoz, a lelki zűrzavar családi békétlenséghez, a családi békétlenség pedig gyűlölködő közösségi széthúzáshoz és a nemzet meggyengüléséhez vezet.
Aki gyűlölettel és haraggal a szívében járja az útját, előbb-utóbb a lélekpusztító őrület szakadékához érkezik.
Ha azt álmodtad, hogy felértél a hegytetőre és a fejed felett a keselyűk keringtek, az azt jelezte, hogy erőfeszítésed hiábavaló volt.
Soha ne légy hűtlen Üstengrihez, a hazádhoz, az őseidhez, a szüleidhez! A hűség lelkileg erőssé tesz.
Ha hibát követsz el, ne keseregj, hanem azonnal javítsd ki!
Nem az évek teszik az embert öreggé, hanem az évekhez kapcsolt aggodalmak.
Mindig a jó mellé állj és szállj szembe a rosszal!
Gondold meg alaposan döntéseidet, de ha döntöttél, ne habozz, cselekedj és győzz!
A jó táltos a jótettek mestere.
A földi élet véges és gyorsan tovaszáll, de ha lelkileg mélyen átéled minden pillanatát, akkor jelentősen meghosszabbíthatod.
Úgy alakítsd a napodat, hogy összhangban legyenek benne a tegnap tapasztalatai és a holnap tervei!
Minden nagy nép elsődleges feladata, hogy egy biztos lábakon álló összekötő hidat építsen a múltja, jelene és a jövője között.
A tulipán szirmai a férfi és a nő szerelmi összhangjának a misztériumát közvetítik.
Értsd meg a felhőt és az esőt, és ha megértetted, megismerted a férfiak és a nők kapcsolatának titokzatos misztériumát.
Az élet örökös küzdelem, légy résen minden pillanatban!
A halál az örökkévalóságba vezető lélekkapu.
Az élet harc és háború
Az élet harc és harc az élet. Ne add fel soha! Csak az veszít, aki elveszti hitét és elfogadja magában a vereséget.
A harc célja az életösszhang megteremtése.
Az élet örökös háború az egészség, és a betegség, a meleg és a hideg, a napfény és a felhő, a világosság és a sötétség, a szabad élet és a korlátozott élet között.
A hit a harc sikerét biztosító lelki erő.
Ha elvesztesz egy csatát, nyerd meg a következőt és legfőbbképpen nyerd meg a háborút!
Minden nép számára a nemzeti lét alapkérdése ugyanaz. Saját maga akar-e maradni és megtartja ősi örökségét, nemzeti azonosságát vagy elfogadja inkább az alávetettséget és feladja önmagát?
A legjobb fegyver a lélek fegyvere.
A harci dob lélekerősítő ütemére indítsd a rohamot!
Kétféle háború van, lelki síkon vívott és csatatéren vívott háború.
A lelki síkon vívott háború eredményesebb, mint a csatatéren vívott háború.
A lelki síkon vívott háború akkor a legeredményesebb, ha eléred, hogy az ellenség saját magát rombolja le, egy önpusztító polgárháború zűrzavarában.
Ne a zsákmányosztásnál, hanem a csatában légy az elsők között!
A sólyom nem vadászik szúnyogra és az oroszlánt nem érdekli az egércincogás.
A számbeli gyengeségedet a katonáid lelki erejével egyenlítsd ki!
A csoda a bátrak jutalma.
Az ajándék, a figyelmesség, a nagyvonalú megvendégelés a lelki hadviselés fontos fegyvere.
A belső ellenség mindig veszélyesebb, mint a külső. Soha ne engedd teret nyerni, a végzetet hozza rád.
A sólyom nem tárgyal a keselyűvel, az oroszlán nem tárgyal a sakállal, a hun nem tárgyal a hamis és rontó szándékú ellenséggel.
A csata nélkül vívott lelki háborúban légy az erősebb, de soha ne alkalmazz alattomos, Üstengrinek nem tetsző módszereket!
A rosszindulat a győztes vezért lelki vesztessé teszi.
A legmagasabb szintet elérő hun harcos, a sasíjász a lélek, a szellem és a test összhangjának harcosa.
Az a harcos válhat csak sasíjásszá, aki képes azonosulni a sasíjász út törvényeinek követelményeivel.
A sasíjász út, az istenhit, a becsület, a hűség, a tisztelet és a vitézség útja.
A sólyomban már fióka korában benne van a repülés képessége, de a hosszú repülési gyakorlatok után válik csak igazán sólyommá. A sasíjászban is benne van a képesség, de csak hosszú és nehéz gyakorlatok után válhat igazi rendíthetetlen sasíjásszá.
A legnagyobb siker az életben, amikor az ember minden nehézséget legyőzve megvalósítja gyermekkori álmát.
A sólyom azért sólyom, mert sólyomélet törvényei szerint él, hasonlóan a sasíjászhoz, akinek az életét a sasíjász becsülettörvények határozzák meg.
A háborúval a hadvezér üzen az ellenfélnek, lényeges, hogy az üzenete világos legyen.
Soha ne tárgyalj a báránybőrbe bújt sakállal, csak a fegyverek nyelvén beszélj vele!
Nem az a nagy nép, amelynek nagyszámú a lakossága, hanem az, amely tűzön-vízen át hű marad ősi örökségéhez és megtartja nemzeti azonosságát.
Mi hunok létszámra sokkal kevesebben vagyunk, mint a rómaiak, a bizánciak vagy a gótok, mégis erősebbek vagyunk, mert hunok maradtunk.
A rómaiak, a bizánciak az áruikkal, kereskedőikkel, papjaikkal kényelmesnek, szórakoztatónak tűnő életmódjukkal háborúznak ellenünk.
Ha római és bizánci árukat használnánk, ha római és bizánci módra öltözködnénk, étkeznénk és gondolkodnánk, megszűnne hun azonosságunk, lelkileg legyőztek, meghódítottak és leigáztak volna bennünket.
Ha hunok akarunk maradni, csak lelki síkon vívott háborúval védhetjük meg magunkat.
A félelemkeltő hun hadsereg a lelki síkon vívott háború egyik legjobb fegyvere.
A párbajban és a háborúban először lelki síkon légy az erősebb és a végső győzelem a tied.
Aki soha nem harcol, az soha nem győz.
A hunok háborút kezdhetnek a diplomácia sikertelensége miatt, de a háború is szükséges lehet a sikeres diplomáciához.
A hun győzelem egyik alapfeltétele öt kérdésre adott válasz: kivel, hol, mikor, miért és hogyan.
Az állandó kemény munka és gyakorlat a békeidőben is feltétele a háborús győzelemnek.
A béke nem más, mint két háború közötti szünet, ezért a békében készülj a következő háborúra!
Jobb egy háború, mint egy rossz béke.
Csak akkor indíts háborút, ha meg tudod nyerni!
A háborúban azok a harcosok küzdenek a legjobban, akik hisznek az igazukban.
Győztes háborút csak erős hittel vívhatsz.
Csak erős hittel képes a harcos önfeláldozó hőstettek végrehajtására.
Erős hit nélkül nincs győzelem! A gyenge hit vereséghez vezet!
A jó harcosban mindig erős a hit. Hit Üstengriben, az uralkodóban és a nemzetben.
Ha túl távoli a cél, közelítsd meg és találd telibe!
Soha ne siránkozz, és ne panaszkodj! A panaszkodó ember mindig vesztes.
Az erős lélek a panaszkodás helyett megoldja a nehézséget.
A népek között állandó háború folyik. A béke nem más, mint a győztes akaratának érvényesítése, a vesztes békésnek tűnő eszközökkel való kifosztása.
A győzelemnek ára van, aki nem fizeti meg, alul marad.
Sánta lóval ne versenyezz, sánta lélekkel ne háborúzz!
A háborúban, az erős hitűekkel szemben, a gyenge hitűeknek nincs esélyük.
A csata után, add meg a végső tiszteletet az elesetteknek, legyenek azok saját katonáid vagy az ellenségeid!
A sólyom a Nap madara, a Nappal a hátában támad, a Nap segítségével győzedelmeskedik.
A merész kezdi a csatát és győztesen befejezi.
A legyőzött ellenfelet jutalmazd meg a bizalmaddal és tedd szövetségeseddé! Ha visszaél a bizalmaddal, büntesd meg kíméletlenül!
A nagy hadvezér mindig emberséges marad a legyőzött ellenféllel.
Ha harcolsz, harcolj, ha ünnepelsz, ünnepelj!
A hun harcos az életét kockáztatja, a becsületét soha!
A hírszerzés az ellenfél szándékának az ismerete, a győzelem felett.
A megfelelő hadszíntér és csatatér kiválasztása, a győzelem fontos feltétele.
A verébből soha nem lesz sólyom.
Rómaiak, bizánciak
Jobb hunnak lenni, mint rómainak.
A római a legyőzöttből rabszolgát, a hun szövetségest csinál.
A rómaiakban megvan az az erő, amely megengedi, hogy behunyják a szemüket más népek általuk okozott szenvedései felett.
A rómaiak tökéletesnek hiszik magukat és éppen ezért nem tökéletesek.
A rómaiak a kivágott erdők helyén márványpalotákat, kőépületeket és szemetet hagynak maguk után. A hunok meghagyják az erdőket és az erdők tiszteletét hagyják maguk után.
A rómaiak nem értik meg a hunokat, a felsőbbrendűség érzése fátyolt borít a szemükre. Nem látják a lényeget az életben, hiányzik belőlük az együttérzés, a mások megértésére való törekvés.
A hun ruha a lovaglásra, a római a gyaloglásra való.
Az önző anyagi és testi vágyaikat követő rómaiak soha nem értik meg a kereszténységet, mert Jézus Krisztus tanítása szerint a kereszténység elsősorban a lélek útja, a szeretet és az együttérzés vallása.
A hun Üstengri-hit közelebb áll Jézus Krisztus szeretet-tanításához, mint a római püspökök és főpapok vagyonszerzése, hatalmaskodásra, bűntudatkeltésre és megtévesztő külsőségekre alapozott álszent vallásossága.
A püspökök és a főpapok nem az Istenhez közeledő jótettek útját követik, hanem az Istentől eltávolodó rossz tettek útját, a végtelen önzésükkel, hatalom- és vagyonéhségükkel, embertelen érzéketlenségükkel.
A rómaiak azt hiszik, hogy jó keresztények, mert minden héten meghallgatják Jézus Krisztus evangéliumát, azonban az evangéliumot nemcsak meghallgatni kell, hanem az evangélium szerint cselekedni és élni, a szeretet és a jótettek útján vezetni az életet.
A hunok íjjal és karddal, a bizánciak hittérítő papokkal és kereskedőkkel háborúznak.
A hunok számára teljesen világos, hogy a bizánci hittérítés fő célkitűzése a lelki hódítás, a hun lélek megtörése, alávetése és a bizánci érdekek szolgálatába való állítása.
A bizánci papok álságos hittérítése módszere a lélekrontó bűntudatkeltés. Mindent bűnnek kiáltanak ki, amely az évezredes azonosságunkat, műveltségünket és istenhitünket meghatározza. Céljuk a hun műveltség, a hun jelleg teljes megszűntetése és a kiszolgáltatott nemzeti értékektől megfosztott hun lélek beolvasztása az egységesített, bizánci érdekeket kiszolgáló lelki rabszolgaságba.
A bűntudatkeltés, a lelki zsarolás és a szellemi rabszolgaságba juttatás hatékony fegyvere.
A bizánciak gyűlölnek minket és a gyűlöletük beteggé teszi a lelküket.
A sólyomlelkű hun számára a becsület egy sziklaszilárd, megmásíthatatlan lelki érték. A rókalelkű bizánci számára a becsület egy alkuba bocsátható, megvásárolható hamis áru.
Inkább higgy egy éhes farkasnak, hogy nem falja fel a bárányt, mint a kedveskedő bizánci ígéretének.
A bizánci szava és esküje olyan, mint a szélben felszálló füst, gyorsan eloszlik és eltűnik.
A népek feletti uralomra törő Bizánc, csak akkor lehet eredményes, ha kufár szellemével sikerül lerombolnia ősi lelki értékeinket.
A kufár szellem, az anyagiasság börtönébe zárja az embert, ahol a börtönőr a pénz- és a hataloméhes kufár.
Ne fogadj el kölcsönt a bizáncitól, a kölcsönnel csapdába ejt és rabszolgájává válsz!
A hun vezér tulajdonságai, a vezetőképesség
A hun nemzetnek olyan vezetőkre van szüksége, akiknek minden képessége megvan arra, hogy a hunokat úgy békében, mint háborúban sikeressé tegyék.
Egy jó vezető kiképzéséhez hosszú évek tapasztalatai, sikerei és kudarcai szükségesek.
A sikertelenség és a kudarc az egyik legjobb tanítómester, a sikertelenségen és a kudarcon való felülemelkedés lényeges vezetői jellemvonás.
A jó vezető erős önismerettel bír, önismeret nélkül gyenge a hun vezér.
Az önismeret a bölcsesség és a siker kapuja.
A legnagyobb csatát a hadvezér mindig saját maga ellen vívja, a legnagyobb vereséget is saját maga ellen szenvedi el.
Lelki, szellemi és testi erő Üstengri áldásával összefűzve a hun vezér leghatásosabb fegyvere.
A hun vezér helyett a tettei beszélnek.
Az asszonyai között a hun vezér főfelesége a többiek előtt áll, őszintén ragaszkodik hozzá és mindenben előnyt biztosít a számára.
Az ellenféllel való tárgyalás egy olyan lelki csata, amelyben a hun vezérnek mindkét arcát a megnyerőt és a rémisztőt is meg kell mutatnia.
A csatavesztésnél sokkal rosszabb a becsület elvesztése.
A jól felhasználható hírszerzés a győzelem fele.
A jól kiszámított csatakezdés az első lépés a győzelem felé.
Egy jó vezető a megszerzett képességét továbbadja a legtehetségesebb fiatal harcosoknak. Tanítja őket és biztosítja a hun jövő számára a folytonosságot.
A vezér, aki mindig egyetért a tanácsadóival, csak középszerű tanácsokat kaphat.
A vezér, aki rossz kérdéseket tesz fel, csak rossz válaszokat kaphat.
Egy vezér nem győzhet, ha az idegei legyőzik.
Egy jó vezér hisz nemzete igazában és rendületlen bátorsággal és erős hittel küzd a győzelemért.
A csata után a győztes vezér kiosztja a zsákmányt a hadnagyai és a katonái között és megtartja magának a jutalmazás és az ajándékozás örömét.
Az önző, beképzelt ember soha nem lehet sikeres vezér.
Egy hun vezér soha nem kicsinyes és nem tűri el a kicsinyességet a környezetében.
A nemzet fennmaradásáért és jólétéért való áldozatvállalás határozza meg a vezér igazi nagyságát.
A vezér, aki együtt iszik és szórakozik a harcosaival, megszűnik vezérnek lenni.
Egy jó vezér soha nem veszi magát túl komolyan, de elvárja, hogy a környezete komolyan vegye őt.
Egy gyenge vezér gyenge emberekkel veszi magát körül, az erős vezér erősekkel.
Egy nagy sikereket elért vezérnek számolni kell a környezete irigységének és féltékenységének a megnövekedésével.
A hun vezérnek már korán meg kell tanulnia, hogy a nehézségekkel való bátor szembenézés a legjobb győzelemre vezető gyakorlat.
Egy sikeres hun vezér tanul a kudarcból és többé nem követi el.
A versenyszellem mindig előre visz.
A merész és a jobban felkészült vezér kezdi a csatát, kezdeményez és az ellenfelet védekezésre kényszeríti.
Minden döntésben kockázat is van.
A jó döntésben mindig mérlegelni kell a kockázat arányát.
A kiszámított kockázat elfogadható, a vak és kiszámíthatatlan kockázat azonban sohasem.
Ha nem megfelelően felkészített emberekre bízzuk a döntést, a hiba elkerülhetetlen.
A jó vezér soha nem rohan fejjel a falnak, sem az ellenfélnek.
Ha a vezér nem biztos a győzelemben, ne vigye háborúba a katonáit!
A hun harcosnak meg kell mindent valósítani a csatatéren, amit a vezér elvár tőle.
A vezér soha nem kér olyat az embereitől, amit nem képesek megvalósítani.
A bölcs vezér csak olyan nehéz feladatot bíz a harcosokra, amelyhez képesek felnőni, amelytől megnemesednek.
Nagyobb és nagyobb felelősségvállalás alakítja ki a harcosokban a vezérré válás képességét.
A nehézséggel, kihívással, veszéllyel szembeni bátor szembenézés a hun lélek alapvető tulajdonsága.
Ha könnyű lenne vezérré válni, mindenki vezérré válna.
A vezér kockázatot vállal, ha egy tapasztalatlan harcosra bízza a nehéz feladatot, de ez az ára, hogy a tapasztalatlan harcos tapasztalttá váljon.
A bölcs vezér soha nem indít háborút, ha a célt diplomáciával is elérheti.
A hunok azért erősebbek, mint az ellenfeleik, mert jobb a vezetésük, megbíznak a vezéreikben.
A jó vezér megérteti a harcosaival, hogy a nemzeti célok megvalósítása a legjobb út az egyéni célok megvalósításához.
A hun siker egyik fontos titka, hogy a harcos pontosan tudja, hogy mit vár el tőle a vezére.
Ha a harcos nem ismeri a célt, sohasem tudja meg, hogy elérte.
Mindig azokat a harcosokat kell vezérré kinevezni, akik nemcsak harcosként, de emberként is bizonyítottak.
A jó vezér nem szerencsével, hanem kemény munkával éri el a jó eredményt.
Az ősökről és a példamutató hősökről való megemlékezés és az évközi ünnepek megrendezése a hun vezér fontos feladata.
A megosztott kockázatvállalás megerősíti a vezér kapcsolatát a harcosaival.
A bölcs vezérben megvan az a képesség, hogy a megfelelő kérdéseket a megfelelő időben tegye fel.
Csak akkor születnek nagy dolgok, ha a vezér merészen szembenéz a nehézségekkel, ha kell a halállal is.
A halál egy kitűnő tanítómester és megbecsüli azokat, akik bátran szembenéznek vele.
A jó vezér nemcsak a díszfelvonuláson, de a csatában is elöl jár.
A bölcs vezér a halála után olyan lelki nyomot hagy, amelynek a szelleme, hosszú évszázadokon át lelkileg táplálja és megerősíti az utódokat.
A vezetőképességet meghatározó legfontosabb tulajdonságok
- Hit: Hit az Istenben, az uralkodóban, a nemzetben, a családban.
- Hűség: Istenhez, uralkodóhoz, nemzethez, családhoz. A hit és a hűség őszinte átélése magabiztossá és sikeressé teszi a vezetőt.
- Lelki erő: A lelki erő a jó vezető alaptulajdonsága, amely kisugárzik az embereire és megerősíti azokat. Egy olyan harcos lehet csak jó vezető, aki képes felülemelkedni úgy a győzelem örömmámorán, mint a vereség keserűségén, és bármi történik, rendíthetetlen lelki ereje segítségével végrehajtja a rábízott feladatot.
- Döntésképesség: Egy jó vezetőnek minden döntéshelyzetben a lehető legjobb döntést kell meghoznia. Egy vezető, azért vezető, hogy jól döntsön a nehéz helyzetekben.
- Fontossági sorrend: A fontossági sorrend ismerete minden jó döntés alapvető feltétele.
- Felelősség, számadás: A vezető felelősséget vállal a tetteiért, legyenek azok sikeresek vagy sikertelenek. Harcosaira és beosztottjaira ugyanúgy érvényes a felelősségteljes számadás kötelessége.
- Önbizalom: Megfelelő gyakorlatok és tapasztalatok kifejlesztik a jó vezetőben az önbizalmat, amely nélkül nincs győzelemre törő vezetőszellem.
- Céltudatosság, győzelemvágy: A céltudatosság és győzelemvágy nemcsak a hun vezető, de minden hun harcos alaptulajdonsága.
- Időzítés: Az eredményes vezetés titka a döntés és a cselekvés időzítése. A megfelelő időzítés együtt jár az ösztönös megérzéssel és megelőző képességgel.
- Megelőzés, előérzés: A jó vezető a lelki érzékenységének köszönhetően ösztönösen megérez történéseket és képes megelőző intézkedéseket hozni.
- Együttérzés: A jó vezetőnek ki kell fejleszteni magában olyan belső érzékenységet, amely képessé teszi erős lelki kapcsolatok kialakítására környezetével.
- Hihetőség, hitelesség: Egy jó vezető minden esetben hihető marad úgy harcosai, szövetségesei, mint ellenfelei és ellenségei számára. A nem hihető vezetők lelki gyengeséget sugároznak és vesztenek.
- Kitartás, szívósság: A jó vezető megvalósítja a célkitűzéseit minden nehézség ellenére. A gyenge vezető akkor kitartó, ha jól mennek a dolgok, az erős vezető akkor is kitartó marad, ha rosszul alakulnak a dolgok.
- Függőség: A hun társadalomban, a hun hadrendben mindenkinek tudnia kell a pontos helyét, hogy kitől függ és kik függenek tőle, ki van felette, kinek kell engedelmeskednie, ki van alatta, kinek adhat parancsokat. Ha zavaros a függőségi viszony, az ellenállhatatlanul a meggyengüléshez, a vereséghez vezet.
- Törődés, segítőkészség: A jó vezető törődik a harcosával, a harcosok családjainak jólétével. Támogatja az árvákat, az özvegyeket, a hadirokkantakat.
- Elkötelezettség: A feladat végrehajtására ösztönző elkötelezettség a jó vezető mindenkori ismertető jele.
- Önismeret, emberismeret: A vezetőnek ismernie kell saját magát és ismernie kell az emberi lélek, az emberi természet alapvető tulajdonságait, mozgatóerőit, amelyeket hatékonyan felhasználhat döntéseiben.
- Dicséret, kitüntetés: A vezetőnek mindig tudnia kell, hogy kik érdemlik meg a dicséretet és a kitüntetést. A dicséret és a kitüntetés egy nagy ösztönző erő. A dicséret és a kitüntetés azonban nem jár mindenkinek. Ha a vezér érdemtelenül megdicsér egy harcost, az csak akkor értékeli a dicséretet, ha valóban megérdemli.
- Öntetszelgés és az önzés legyőzése: A vezető ne engedje, hogy az öntetszelgése elragadja! Legyen képes az önzését kordában tartani. A jó vezető a legnagyobb győzelmét mindig az öntetszelgő önzése ellen aratja.
- Összefogás, összetartozás: A Hun Birodalom népei összefogásának és lelki összetartozásának tudatosítása a hun vezető egyik legfontosabb feladata.
Kiegészítés
A 907-es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok Haditengerészeti és Összhaderőnemi Katonai Akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle. Emellett Atila nagykirályunk diplomáciai lépései a Hun Birodalomban és azon kívüli minden katonai megmozdulása, logisztikája pedig úgyszintén tananyag, de ez utóbbi már nemcsak a West Point-on, hanem a legnagyobb amerikai közgazdasági kutató-intézetekben és egyetemeken is.
A tananyag felsorolásából pedig nem maradhat ki Horthy Miklós sem, aki az Otrantói csatában (1917. május 15.) az I. világháború legnagyobb és legsikeresebb tengeri ütközetét vívta. Ez a csata a Földközi-tenger legnagyobb tengeri ütközete volt, melyet egyben a Császári és Királyi Haditengerészet legkiemelkedőbb sikerének jegyeztek az első világháború során. A Kormányzó Úr országvezetése eredményeként pedig a Trianon utáni példátlan hitbeli, diplomáciai, és gazdasági erőre kapásunk félelemmel töltötte el a világ vezetőit…
És a mi történelem tankönyveink…?
Egyben az is kérdés, hogy az interneten hivatalosan vajon miért az Amerikai Katonai Akadémiát népszerűsítik és miért nem a mi saját történelmi hadicselekményeinkről szólnak…?
Talán mert több volt, mint az amerikaiaknak és az összes többi népnek együttvéve…?
Talán mert mindegyik honvédő volt és nem támadó, gyilkos, kizsákmányoló, elnyomó…?
Talán mert az a cél, hogy fiaink robotzsoldosok legyenek más céljai érdekében és ne honvédek…?
Talán mert mindegyiket Isten és a hit vezérelte, és nem a Sátán…?
Fontos észrevétel: Csak nálunk van Honvédelmi Minisztérium, mindenütt másutt csak Hadügy…
A Hazatérésről, (ami nem Honfoglalás) és a Honvédelemről
Álmos és Árpád seregeit és népét nem egy alacsonyrendű, törzsi istenség, hanem maga a Mindenható és Egyetlen Teremtő Isten vezette vissza ősi honába, a Kárpát-medencébe. Ezt támasztják alá a következő anonymusi idézetek is:
„Árpád vezér, akinek a Mindenség Istene volt a segítője, felövezte fegyvereit, felállította a csatarendet, aztán könnyhullatva imádkozott Istenéhez.”
„Az Isten nagy győzelmet adott nekik.”
„És mivel az isteni kegyelem velük volt, félt tőlük minden ember.”
Ezekből a sokatmondó Anonymus-idézetekből egyrészt kitetszik, hogy a Vérszerződéssel végérvényesen összekovácsolódott magyari népek magának a Mindenható Istennek akaratából tértek vissza őseik földjére, hogy egyesüljenek a korábban ott letelepedő véreikkel és az onnan soha el nem mozduló, magyarajkú őspannon lakossággal, másrészt ezek a szövegrészletek is bizonyító erővel láttatják, hogy honvisszaszerző őseink egyistenhívők voltak, mint ahogyan több ókori, pl. Theophylactus Symoccates, bizánci történetíró is állítja.
A Kálti Márk-féle Képes Krónika az álmos-árpádi honvisszaszerzéssel kapcsolatban hasonlóan fogalmaz:
„Az Úr megtestesülésének … hatosszázhetvenhetedik évében, az Atila halála utáni századik évben III. Constantinus császár és Zachariás pápa idejében a közönségesen magyaroknak nevezett hunok, latinul hungarusok ismét bementek Pannóniába. … Az Isten úgy akarta, hogy mihamarább menjenek le Hungáriába.” (K Kr 26) Majd másutt: „Az Úr segítsége a magyarokkal volt, futásnak eredt előlük a sokat emlegetett fejedelem. … Visszaadta hát az Úr a magyaroknak Pannóniát.”(K. Kr. 28; kiemelések tőlem, LP.)
Senkit se zavarjon a 677-es dátum. Az ezen év körüli időkben (670) is volt egy magyar visszatelepülési hullám a hivatalosan elfogadott történetírás szerint, mégpedig a második avar-onogur betelepülési hullám a kárpát-medencei őshazába. A krónikaíró vagy tisztában volt ezzel, és ezért kódolta bele a szövegbe ezt az évszámot, vagy tényleg igaz Heribert Illig elmélete, miszerint utólag a meg nem történt időszakra vonatkozó meghamisított írásos dokumentumok tömkelegével és egyéb csalásokkal hatalmi érdekből a német-római császárság, a római pápai udvar és a bizánci császárság együttes megbízásából megközelítőleg 300 évet utólag betoldottak az európai történelembe, amit Kálti Márk egyszerűen nem vett figyelembe és a valós dátumokat használta. Ha valaki alapos vizsgálat alá veti a magyar történelem nevezetesebb évszámait, föl kell, hogy tűnjön neki, hogy a háromszáz év kivonásával minden a helyére kerül (pl. a Turul-ház férfiágának kihalása 1301-ben, azaz 1001-ben egy ezeréves szakrális királyság végét jelöli ki).
A középkori magyar krónikairodalom egészén végighúzódik az a megingathatatlan meggyőződés, hogy a Mindenható és Teremtő Isten akaratából és kitüntető oltalma alatt folyt le a harmadik honvisszaszerzés is. Márpedig ha így volt, és ehhez a tények ismeretében kétség nem férhet, teljesen alaptalan és tarthatatlan a zsidókeresztény térítés előtti magyarokat egyes zsidókeresztény legendaírók szóhasználatával „faragatlan, kóbor nép”-ként, barbárként vagy „a kárhozat fiai”-ként megbélyegezni. Krónikáinkat pedig egyházi emberek írták, akik azonban papként is megmaradtak magyarnak, és az akkor még élő népemlékezetet és hagyományt semmi szín alatt sem voltak hajlandóak meghamisítani, nem voltak kaphatók semmiért sem téves és megalázó színben tüntetni föl nemzetünk múltbéli tetteit, mint ahogyan kései, ma élő, méltatlan utódaik egyike-másika a hazaárulás alávaló gaztettétől sem visszariadva teszi ezt nyilván jó pénzért és önáltató hatalommal kecsegtető, magas pozícióért.
(Részletek az EGYség üzenete IV. – IdőSZERű gondolatok c. tankönyvünk fejezeteiből) JOO KATALIN
More Stories
BESZÉLGETÉSEK A LEHETSÉGES JÖVŐRŐL
FELHÍVÁS
AZ ENGEDELMESSÉG